2020 válogatott nehézségeket állított elénk, és talán a legnagyobb feladat még csak most következik. Azt már megszoktuk, hogy a maszkot mindig hordjuk, a fertőtlenítés is automatikusan megy, ahogy a könyökhajlatba prüszkölés is.
De hogyan teremtsünk meghitt ünnepi hangulatot a pandémia kellős közepén?
Hogyan karácsonyozzunk úgy, hogy senki ne legyen veszélyben, de közben mégse a vírusról szóljon minden?
Talán az elfogadás most az egyik legfontosabb. Arra fókuszálni, amit lehet, és nem azon keseregni, amit nem. Amikor egy helyzetet elviselhetetlennek minősítünk, gyakran még ijesztőbbnek és taszítóbbnak tűnik, mint amilyen valójában. Érdemes kidolgozni egy hatékonyabb hozzáállást a magasabb tolerancia küszöb eléréséhez, így könnyebben tudjuk elviselni a diszkomfort érzetet, hatékonyabban fogadjuk el, hogy sajnos a vírus nincs tekintettel a Karácsonyra.
A ráhangolódás, az önmagunkra és másokra figyelés most talán még fontosabb, mint eddig.
Most a személyes apróságok ideje jött el. A gesztusoké. Hiszen idén alaposan számot vethettünk, mi az, ami igazán fontos az életünkben, és ki mit jelent számunkra. Így talán abban is inspiráltabbak lehetünk, hogy szeretteinknek mivel szerezhetnénk valóban örömöt.
És közben, ha csak egy pillanatra is, gondoljunk azokra, akik nem tehetik meg, hogy az ünnepi hangulat luxusán mélázzanak. Akik a túlélésért küzdenek, a sajátjukért, a szeretteikéért, vagy másokéért.
Ez a Karácsony más! Mindenkié.
A jelenlegi események érzelmileg hangsúlyosak, szorongást, tehetetlenség érzést indukálnak, a biztonságérzetet veszélyeztetik, a kiszolgáltatottság, esendőség érzését keltik.
Nem kértük, ezt kaptuk.
Aki teheti, pihenjen. Engedélyezzünk több stresszoldó tevékenységet önmagunk számára, és legyen a főszerep a pihenésé az ünnepek alatt, amiből töltekezhetünk a következő évre.
Áldott Békés Karácsonyt!
Keress bizalommal!
Lukácsné Zsuzsa
