Akár mondasz valamit, akár nem, mindenképp kommunikálsz a pároddal. Nemcsak akkor, ha beszélgetsz vele, hanem akkor is ha épp sértődötten hallgatsz, ha hátat fordítasz neki, vagy épp az ég felé fordítod a tekinteted, de akkor is ha ‘csak’ elhúzod a szád.
A kommunikáció fontos a kapcsolatokban, ezért érdemes tudni, hogyan fordíthatod a hasznodra és hogyan árthatsz vele a legkevésbé.
A konfliktusoknál az alapvető probléma abból adódik, hogy az egyik fél nem azt akarta mondani, amit a másik hallani vélt, vagy nem azt mondta, amit gondolt (mert nem meri kimondani, fél az esetleges következményektől), vagy azt várja, hogy a másik találja ki, hogy ő mire gondolt. Lássuk be, ez így kevés sikert ígér.
Ezért érdemes elsajátítani a nyílt, egyenes kommunikációt és az én-közléseket.
Nézzünk egy példát:
Nő: “Már megint kint hagytad a tányérod! Olyan lusta vagy, hogy még a mosogatóba sem vagy képes betenni!”
Férfi: “Nem lehetne, hogy csak egyszer az életben ne kiabálj velem, mikor hazajövök? Állandóan dolgozok, hogy neked mindened meglegyen, de neked soha, semmi nem jó!”
Mi a nő problémája? Az, hogy rendetlenség van, hiába pakol. Úgy érzi, a párja erre nincs tekintettel. Ezt mondja a párjának? Nem. Ehelyett kritizálja. Nem a saját érzéseit közli, hanem a párja személyét támadja, lustának nevezi. Viszont a kritika és a megvetés a kapcsolat sírásói. A másik ember negatív értékelésével nem lehet célt érni.
Te mit teszel, ha támadnak? Valószínű védekezel, vagy ellentámadásba mész át, mint a legtöbb ember.
Ezt tette a Férfi is a fenti példában. Igy viszont a helyzet nem oldódott meg, csak mindketten mérgesek, sértődöttek lettek, sőt a kapcsolatuk is kapott egy késszúrást.
Másképp alakult volna a helyzet, ha a Nő én-közlést használ. Pl ‘Amikor az asztalon hagyod a tányérod, mérges vagyok, mert hiábavalónak érzem a munkámat.’ Ebben az esetben meghagyta volna párjának azt a lehetőséget, hogy figyelmes és segítőkész legyen, ne mérges és támadó.
Az én-közlések segítik a változást, nem rombolják a párkapcsolatot. ‘Ha’ vagy ‘amikor’ kezdetűek, és jelzik, hogy csak egy bizonyos viselkedéssel van problémád és nem a társad egész személyével. Utána jelezned kell azt is, hogy ez a viselkedés milyen konkrét hatással van rád és milyen érzést kelt benned.
A kommunikációban gyakran használunk gátakat, sorompókat. Ilyenkor a hallgatón és nem a beszélőn van a fókusz (tehát nem a saját érzéseimről beszélek, hanem a másikat minősítem, kritizálom), ami nehezíti a sikeres kommunikációt.
Mik azok a kommunikációs gátak?
– Parancs, utasítás, irányítás
‘Hagyd abba, nem ér annyit az egész!’
Ebben az esetben azt mondod a párodnak, hogy az ő érzései, igényei, problémái nem fontosak, sőt maga is elfogadhatatlan a jelenlegi állapotában. Ezzel sértődöttséget, dühöt válthatsz ki belőle.
– Figyelmeztetés, fenyegetés
‘Ha továbbra is eljársz a haverjaiddal, elhagylak!’
Ez annyiban tér el a parancstól, hogy már a tett következményeit is közlöd. Megint azt közvetíted, hogy neked nem számítanak a társad igényei, nem tiszteled azokat.
Meghunyászkodást, vagy ellenállást, dacot válthatsz ki a másikból.
– Prédikálás, megleckéztetés
‘Jobb lenne, ha szétválogatnád a ruhákat mosás előtt, akkor nem lenne minden ingem rózsaszín!’
Ez a típusú közlés bűntudatot kelt, kétségbe vonja a másik képességeit.
– Tanácsok, javaslatok, megoldások ajánlása
‘Szerintem beszélned kell a főnököddel arról, hogy a kollégád kihasznál!’
Ha meg akarod oldani partnered helyett a problémáit, akkor azt érezteted vele, hogy alkalmatlannak tartod a problémák megoldására. Ha gyakran használod ezt a módszert, önállótlanná is teheted a másikat, és mindig azt fogja várni, hogy te mondd meg, mit kell csinálni.
Ezzel a viselkedéssel a felsőbbrendűséged érezteted a társaddal.
– Tanítás, kioktatás, logikus érvelés
‘Ez így nem fog menni! Gondolkozz logikusan!’
Ebben az esetben is az alkalmatlanság, alárendeltség érzését kelted a párodban. Védekező magatartást és megbántottságot vált ki. Ilyenkor a kioktatott fél akár a végsőkig védelmezi a saját álláspontját.
— Dicséret, pozitív értékelés
‘Te vagy a világ legjobb szakácsnője! Életemben nem ettem még ilyen finomat!’ (Miközben a háziasszony tudja, hogy elsózta/odaégette/stb)
Furán hangozhat, de a dicséret is lehet káros, ha nincs valóságalapja. Párod könnyen manipulációnak értelmezheti. ‘Csak azért mondja, hogy….’
– Bírálat, kritizálás, hibáztatás
‘Dehogy vagy te fáradt! Egyszerűen lusta vagy, ezért nem segítesz semmit!’
Butának, értéktelennek fogja magát érezni az, akit rendszeresen kritizálnak. Csökken az önbecsülése,az önértékelése. Az ilyen közlések ellentámadást, védekezést, haragot válthatnak ki. Ha valakit lustának neveznek, attól sosem lesz szorgalmas.
– Szidás, kifigurázás, címkézés
‘Úgy viselkedsz, mint egy hatéves, nem mint egy felnőtt férfi/nő!’
A kritika ezen formái az énképre vannak romboló hatással.
– Értelmezés, elemzés, megállapítás
‘Te csak ki akarsz bújni a feladat alól!’
Ha elemzed, értelmezed a párod viselkedését, akkor naív pszichologusként viselkedsz, ami ijesztő lehet számára. Úgy érezheti, hogy átlátsz rajta, védtelenné válik.
– Biztatás, vigasztalás, támogatás
‘Hidd el, ez nem tragédia! Más is megoldotta már!’
A dicsérethez hasonlóan ez is pozitív viselkedesnek tűnik, mégis bajt okozhat. Ha a példához hasonlóan biztatod, úgy érezheti, nem értetted meg, számára ez mekkora probléma. Azt érezteted vele, hogy eltúlozza a helyzetet.
– Visszavonulas, gúnyolódás, humorizálás
‘Úgy látom, ma bal lábbal keltél fel.’
Ez a mondat azt mutatja, nem tiszteled a párod érzéseit. Megszakítod a gondolatmenetét vagy egyáltalán nem is akarsz foglalkozni vele.
Ha ezeket a kommunikációs gátakat, sorompókat rendszeresen használod sajnos nem fog jót tenni a kapcsolatodnak.
Hogyan lehet kiküszöbölni a kommunikációs nehézségeket a párkapcsolatban?
Aktív hallgatás
Megtiszteled a másikat azzal, hogy meghallgatod a mondandóját félbeszakítás nélkül.
Miközben a másik beszél, nem teszel feltételezéseket, hogy vajon miért mondja, amit mond; nem alkotsz értékítéletet; nem akarod megcáfolni az ő érzéseit. Hiszen minden érzés érvényes és jogos.
Teret adsz annak, hogy kifejezze a gondolatait, és nem szakítod félbe azért, hogy jó tanácsokat adj neki.
Az aktív hallgatás során tisztább képet kapsz arról, hogyan gondolkodik, érez a másik. És ő is azt érzi, hogy fontos, amit mond, megértve érzi magát.
Én-közlések használata a te-közlések helyett.
Én-közlések alatt azt értjük, hogy a beszélő saját magára vonatkoztatva fogalmaz meg érzéseket, megfigyeléseket, gondolatokat, és nem a másikról beszél.
A hatékony én-üzenetnek 3 része van:
1. Megfogalmazzuk a saját érzéseinket.
2. A konkrét helyzet leírása. (Nem általánosítunk, kerüljük a ‘mindig’ ‘soha’, stb szavakat)
3. Indoklás, következmények megfogalmazása.
Példa
Te-közlés: ‘Te sosem figyelsz rám, mert mindig az autóval vagy elfoglalva!’
Én-közlés: ‘Szomorú vagyok, mert amikor (vacsora előtt, reggeli után, stb. konkrét helyzet megjelölése, de nem 100 évvel korábbi sérelem) a gondolataimról szerettem volna beszélni veled, te kimentél autót szerelni. Én ekkor azt éreztem, nem vagyok fontos neked.’
Az én-közlésekben nincs minősítés, hanem a konkrét helyzetet fogalmazzuk meg, és azt, hogy az az adott helyzet, hogyan hat ránk.
Ezzel szemben a te-közlésben a másikat hibáztatjuk, minősítjük. Ez a másik emberre úgy hat, hogy ő is minősít és támad. Így alakul ki a konfliktus.
Ha kerülöd a közléssorompókat, és a te-közléseket, helyettük én-közléseket használsz, akkor jelentős eredményeket érhetsz el. Nem biztos, hogy elsőre sikerülni fog az én-közlés megfogalmazása, de ne add fel, mert minél többet gyakorlod, annál jobban fog menni, és ennek a kapcsolatod látja hasznát.
Van kérdésed?
Keress bizalommal!
Lukácsné Zsuzsa
