Az utóbbi hetekben többen is kérdeztétek, hogy fejleszthető-e az érzelmi intelligencia, és ha igen, hogyan.
Az érzelmi intelligencia az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kap, és felkerült a munkaügyi workshopok, a szervezeti tréningek frontvonalára is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az érzelmi intelligencia nagy hatással van a munkahelyi teljesítményre. A magas érzelmi intelligenciájú emberek jobban teljesítenek és általánosságban magasabb pszichológiai és fizikai jóléttel rendelkeznek.
Az érzelmi intelligencia fogalmát D. Goleman tette ismertté 1996-os bestsellerével, maga az elmélet pedig J. Mayer-től és P. Salovery-től származik, akik modelljükben az érzelmi intelligencia négy összetevőjét írták le:
1. Saját és mások érzéseinek pontos érzékelése.
2. Az érzések felhasználása a gondolkodás megkönnyítésére és elősegítésére.
3. Az érzelmek különböző megnyilvánulásainak és az érzelmek által kiváltott jelzéseknek a megértése.
4. Az érzelmek szabályozása a konkrét célnak megfelelően.
A tanulmányok azt igazolják, hogy az érzelmi intelligencia tanulható. Sőt egy dollármilliárdos iparággá nőtte ki magát, ugyanis a készségfejlesztő tréningek igen hatásosnak bizonyulnak az érzelmi intelligencia fejlesztése és a teljesítmény maximalizálás terén. Nem kell megijedni, nincs feltétlenül szükség egy hivatalos tréningre ahhoz, hogy fejlődni tudj. Az érzelmi intelligencia nem kizárólag tréningeken fejleszthető, az alábbiakban 7 egyszerű módszer következik, amivel javíthatod/elmélyítheted az érzelmi intelligenciádat.
1. NEVEZD A NEVÜKÖN AZ ÉRZELMEIDET!
Az emberek ritkán szeretnek beszélni az érzéseikről, annak ellenére, hogy azok bizonyítottan minden egyes döntésükre hatással vannak. Sokak számára komfortosabb olyanokat mondani, mint pl.: ‘pillangók repkedtek a hasamban’, vagy ‘gombóc van a torkomban’, ahelyett, hogy tényleges érzést fogalmaznának meg. (lásd korábban:érzelemkerék)
Gyakorold az érzéseid megnevezését valódi, érzést kifejező szavakkal. Naponta néhányszor monitírozd magad, és figyeld meg, milyen érzések kavarognak éppen benned, még akkor is, ha nem fogalmazod meg mások számára kihangosítva.
2. GONDOLD ÁT, HOGY AZ ÉRZELMEID HOGYAN BEFOLYÁSOLJÁK AZ ÍTÉLŐKÉPESSÉGEDET!
Ha eljutottál oda, hogy tudod, hogyan érzed magad, akkor szánj időt arra is, hogy átgondold, miként befolyásolják az érzelmeid a gondolataidat és a viselkedésedet.
Ha éppen szomorú vagy,akkor elképzelhető, hogy fokozottabban fogsz félni a visszautasítástól, vagy alábecsülöd a sikerre való esélyeidet. A másik oldalról nézve pedig, ha elönt a túlfokozott hurráoptimizmus egy új lehetőség miatt, akkor hajlamosabb lehetsz túlbecsülni az esélyeidet. Így előfordulhat, hogy nagy rizikót vállalsz anélkül, hogy átvizsgáltad volna a lehetséges hátrányokat. Ahhoz, hogy jobb döntéseket tudj hozni, szükséges felismerned, hogy a te esetedben egy-egy érzelmi állapot miként befolyásolja az ítélőképességedet.
3. DÖNTSD EL, HOGY AZ ÉRZELMEID VELED, VAGY ELLENED VANNAK!
Amint meghatároztad, hogy mit érzel az adott pillanatban, következő lépésként át kell gondolnod, hogy az adott érzelem segít, vagy éppen hátráltat az aktuális helyzetedben. Például a tapasztalatok szerint a harag jelenléte nem éppen szerencsés amennyiben a főnökkel folytatunk beszélgetést. A szomorúság hasznos lehet, ha segít emlékezni egy olyan személyre, aki már nincs veled, de korábban nagyon fontos volt számodra. Viszont kifejezetten ellenség akkor, ha teljesen belemerülve a motivációnk és életerőnk a nullával konvergál.
Ha megérted, hogy ez a szomorúság éppen akadályoz, akkor szükség van az érzelmeid szabályozására. (lásd korábban: érzelemszabályozási stratégiák) Számtalan megküzdési stratégia áll rendelkezésre ehhez. Próbálj ki minél többet, amíg a kívánt hatást el nem éred.
4. VÁLLALD A FELELŐSSÉGET A SAJÁT ÉRZELMEIDÉRT!
Amikor azt mondod, hogy a kollégád miatt elbizonytalanodtál magadban, vagy a főnöködet hibáztatod azért, mert rossz lett a kedved, akkor az azt jelenti, hogy átadod másoknak a saját érzelmeid feletti kontrollt.
Egyedül tiéd a döntés, hogyan reagálsz a környezetedre és más emberekre. Mindig emlékezz erre, amikor felmerül annak a kísértése, hogy azt gondold, hogy valaki más lehúz érzelmileg.
5. VEDD ÉSZRE MÁSOK ÉRZÉSEIT!
Annak megértése, hogy mások hogyan éreznek az érzelmi intelligencia fejlesztésének egyik kulcseleme. Erre összpontosítva elkerülheted, hogy félbeszakíts valakit, vagy azt, hogy beleugorj egy felesleges vitába
Fordíts figyelmet mások érzelmi állapotára, mert ha fel tudod ismerni azt, hogyan érzi magát a másik, akkor azt is jobban meg tudod majd érteni, hogy ez az érzelem hogyan fogja nagy valószínűséggel befolyásolni az észlelését és a viselkedését.
6. KORLÁTOZD A KÉPERNYŐ ELŐTT TÖLTÖTT IDŐDET!
Ha túl sok időt lógsz a digitális eszközeiden, az káros hatással van a kapcsolataidra. Több tanulmány is azt fogalmazza meg, hogy pl. a szerelmi kapcsolatok esetében gátolja a közelséget és romboló hatással van a bizalomra. A túl sok képernyőidő nehezíti mások érzelmeinek felismerését és megértését – ez pedig, ahogy korábban említettem az érzelmi intelligencia négy kritikus elemének egyike.
Egy 2014-es tanulmányban azt találták, hogy azok a 10 év körüli gyerekek, akik öt napot táborban töltöttek anélkül, hogy hozzáfértek volna bármilyen elektromos eszközhöz, szignifikánsan javultak mások érzelmeinek felismerésében. Ahhoz, hogy jobban megértsék a nonverbális érzelmeket, elég volt csupán öt nap elektronikai készülék nélkül.
Tehát az egészséges keretek felállítása a technológiával kapcsolatban fejleszti azon képességeidet, hogy könnyebben fel tudd ismerni mások érzéseit.
7. TUDATOSAN FIGYELD MEG HOL TARTASZ!
Minden nap végén gondold át, hol tartasz a fejlődésben.Fel kell ismerned, ha jól kezeltél egy helyzetet, emellett persze azokat a területeket is is, amelyeken még van hová fejlődnöd.
Az érzelmi intelligencia esetében soha ‘nem érsz oda’, mert mindig van hová fejlődni. Azonban sokat tehetsz azért, hogy napról-napra, hétről-hétre, évről-évre jobbá válj.
Van kérdésed?
Keress bizalommal!
Lukácsné Zsuzsa